A napokban Marci előszedett egy utazási prospektust, amiről eszembe jutott a nászút. Méghozzá a legnagyobb problémám, hogy hányan is menjünk nászútra? A logikus válasz az lenne, hogy ketten. És szeretném is, de nagyon. De ismerem magamat, hogy nem tudnék nyugodt szívvel pihengetni, amikor a gyerekek távol vannak tőlünk. Nagyon nehéz ilyen döntést meghozni. Hogy simán lemondjak egy hétről, amit négyesben is tölthetnénk, azért, hogy kettesben legyünk. Merthogy nászút, ahova ketten szokás menni... Pedig biztos élveznénk. Az tuti, hogy repülővel megyünk, tengerpartra, egy magasabb szintű szállodába. Talán valamelyik romantikus sziget. Európában. Túl messzire ugyanis nem szeretnénk menni. Mindenesetre időnk még van eldönteni, de ez örök dilemma számomra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése