Az idő

Hát a napok óta tartó brutál hideg és brutál esőzés egy újabb parámat hozta felszínre. A rossz-időt. Bár a szertartás a teremben lesz, azért a vacsora okozhat kellemetlen meglepetést számunkra. A Villa Fontana három oldalról zárt, egy oldalról nyitott terasza a kiválasztott helyszín (remélem nem foglalják le előttünk...). És bár ponyvával befedhető a negyedik oldal is, de azért az mégsem olyan szép. Meg hát akkor hiába a játszótér a kertben, mert a gyerekek nem mehetnek oda... De azért bízom a jó időben. Elvégre július vége, kánikulai időszak...

Para-ara 1.

Azt hiszem, beparáztam. Nem attól, hogy nem lesz idő mindenre, mert még rengeteg időnk van. És nem is attól, hogy jól döntöttem-e, mert tudom, hogy igen, VELE akarom leélni az életemet. 

Történt, hogy nemrég beszereztem egy csomó esküvői magazint. Ruhákat nézegetni, ötleteket meríteni. Nagyon jó szórakozás, de beparáztam attól, hogy minden apró részletre fogok vajon gondolni? Mit fogok elfelejteni????

Esküvőszervezőt nem akarunk fogadni, felesleges pénzkidobás, mikor tényleg csak a szűk család lesz jelen a vacsorán. És a szertartáson sem lesz tömeg, inkább meghitt eseményt szeretnénk. Nekem nincs gyakorlatom esküvő-szervezésben, nem tudom, hogy mi minden az, amire oda kell figyelni. Szeretném, ha mi ketten szerveznénk meg, mindenki másnak csak annyi legyen a feladata, hogy megjelenjen 698 nap múlva. Azt hiszem, szükségem lesz egy határidő-naplóra, meg egy nyitott, megválaszolatlan kérdések táblázatra... És egy lelkes partnerre, aki nem bíz rám mindent, és aki néha töri a fejét azon, hogy mi hogy legyen. Ehhez persze még kap jópár hónap felkészülési időt :D