Most először történt meg, hogy az esküvőnkkel álmodtam. A menyasszonyi ruha körül forgott az egész. Kiválasztottam egy csodaszép ruhát. Hófehér ruha, pánt nélküli, mell alatt egy gyönyörű rózsaszín szalag volt, és onnantól kezdve bővült, de nem volt abroncsos. Álmomban egy elöl térdig érő ruha volt, ami hátul picit hosszabb volt. A fő problémám az volt, hogy egy fehér Nike-szandált akartam felvenni hozzá, de nem mutatott jól. A fehér magassarkúmat meg nem találtam. És nem tetszettek a lábaim a ruhában, ezért úgy döntöttem, hogy ugyanilyen fazonú, hosszú ruhát szeretnék. Még mondta is anyu, hogy nem túl előnyös a ruha, mert olyan, mintha terhes lennék. Én meg mondtam neki, hogy mit vár, hiszen a hat hónapos terhes vagyok. És mindezt az esküvő napján. Úgyhogy elmentünk anyuval a kölcsönzőbe, ami szombaton zárva volt, de mivel pont ott voltak, és ismerték anyut, kiszolgáltak minket. Bementem a hatalmas próbaterembe, levettem a rövid menyasszonyi ruhát, hozták a földig érőt, de mire felvettem volna felébredtem. Pedig úúúúgy megnéztem volna magam benne. Kerestem neten képet, meg a katalógusban is olyat, amilyet megálmodtam, de nem találtam. Ha mégis rálelek, esküszöm, utólag pótolom a képet!
